Erdei pinty
Erdőségeink leggyakoribb madara. Szárnyán kettős, fehér szalag tűnik fel, a hím feje kékes-szürke. Fészkét igen erősen építi meg mohából, rendszerint fatörzs mellé. Részben vonuló, télen ezres csapatait láthatjuk földjeinken. Mag- és rovarevő. Védett
madár. 14 cm a testhossza.
AZ ERDEI PINTY HANGJA | |
Hossz | 14 cm |
Szárnyfesztávolság | 25-28 cm |
Vonulás | Nem/részben vonul |
Hangja | Pink-pink/ rüpp |
Védettség | Védett |
Népies neve | árva pinty, siró pinty, csicsimómadár, csicsimő, borpintyőke, szemeti pinty |
Latin neve | Fringilla coelebs |
Névmagyarázat | A 'fringilla' latinul egy kistestű madarat jelent, amelyet Terentius Varro és Valerius Martialis költő említenek. Egyesek vörösbegynek, mások erdei pintynek gondolják. A 'coelebs' latinul egyedülállót jelent, azaz nőtlen vagy legényember (caelebs). A papi cölibátus is ebből a szóból ered. Linné pedig azért adta ezt a nevet, mert télen a Svédországban maradó madarak szinte csak hímek, egyedülálló legények voltak. |
Angol neve | Common Chaffinch |
Német neve | Buchfink |