Erdei pinty

Erdőségeink leggyakoribb madara. Szárnyán kettős, fehér szalag tűnik fel, a hím feje kékes-szürke. Fészkét igen erősen építi meg mohából, rendszerint fatörzs mellé. Részben vonuló, télen ezres csapatait láthatjuk földjeinken. Mag- és rovarevő. Védett
madár. 14 cm a testhossza.
| AZ ERDEI PINTY HANGJA | |
| Hossz | 14 cm |
| Szárnyfesztávolság | 25-28 cm |
| Vonulás | Nem/részben vonul |
| Hangja | Pink-pink/ rüpp |
| Védettség | Védett |
| Népies neve | árva pinty, siró pinty, csicsimómadár, csicsimő, borpintyőke, szemeti pinty |
| Latin neve | Fringilla coelebs |
| Névmagyarázat | A 'fringilla' latinul egy kistestű madarat jelent, amelyet Terentius Varro és Valerius Martialis költő említenek. Egyesek vörösbegynek, mások erdei pintynek gondolják. A 'coelebs' latinul egyedülállót jelent, azaz nőtlen vagy legényember (caelebs). A papi cölibátus is ebből a szóból ered. Linné pedig azért adta ezt a nevet, mert télen a Svédországban maradó madarak szinte csak hímek, egyedülálló legények voltak. |
| Angol neve | Common Chaffinch |
| Német neve | Buchfink |